Amikor az E-méter működik, és a személy fogja a méter elektródáit, egy parányi elektromos energia (kb. 1,5 volt – kevesebb egy zseblámpaelemben található áramnál) halad végig az E-méter huzalain, a személy testén, majd vissza az E-méterbe. Az elektromos áram annyira kicsi, hogy nincs testi érzet az elektródák tartása során.
Az elmében található képek energiát és tömeget tartalmaznak. A fájdalmas vagy felzaklató élményekről készült képekben lévő energia vagy erő ártalmas hatással lehet az egyénre. Ezt az ártalmas energiát vagy erőt töltésnek nevezzük.
Amikor az E-méter elektródáit tartó személy gondol valamire, ránéz egy képre, újraél egy eseményt, vagy elmozdítja a reaktív elméjének egy részét, akkor tényleges mentális tömeget és energiát mozgat és változtat meg. Ezek az elmében végbemenő változások befolyásolják az E-méter által generált parányi elektromos energiaáramlást, ami azt okozza, hogy a tű elmozdul a számlapon. Az E-méter tűjének reakciói jelzik az auditornak, hogy hol van a töltés, és hogy azt kell megcélozni az auditálással.
A különböző tűmozgásoknak pontos jelentésük van, és az auditor jártassága az összes méterreakció teljes ismeretét magában foglalja. A méter használatával az auditor biztosítja, hogy az eljárás a megfelelő területet kezelje. Majd „ki kell sütnie” a preclear reaktív elméjének ehhez kapcsolódó ártalmas energiáit. Ha csökken a töltés, a személy növeli a tiszta gondolkodásra való képességét a megcélzott területen, és túlélési képessége ezzel arányosan nő. Ennek eredményeként a preclear felfedez dolgokat önmagáról és az életéről – ezek új felismerések a létezésről, a nyereségeinek mérföldkövei.
E felfedezései a szellemi tudatosság magasabb fokát, következésképpen a boldogulás nagyobb képességét eredményezik.
